Részlet egy elveszett történetből

Kedves olvasók!
  Ma valami mással készültem nektek, mint általában. Egyszer már volt egy olan bejegyzés, amikor egy történetrészletet osztottam meg veletek, vagy valamai olyasmit, ez is hasonló lesz. Egy kis foszlány valamiből, amit sosem írtam meg teljesen. Remélem elnyeri a tetszéset, kíváncsian várom a véleményeteket!
Ölel,
Elisabeth


xxx

Kedves M,

  Most biztosan azt gondolod, amit én. Hogy egy komplett idióta vagyok. Tudom, hogy őrültség ennyi idő után írnom neked, de el kell hinned, ha azt mondom, minden nap eszembe jutottál. Egyszerűen csak fogalmam sem volt, mit írhatnék. Túl sok dolgot mondanék, mindent mégsem írhatok le egy levélben.

 El sem hinnéd hol vagyok most. Egy magas széken ülök két óriási üvegablakkal szemben, előttem egy fahéjas forró csokival. Na? Ugye kitaláltad? Tudom, hogy tudod. Itt vagyok a kávézónkban. A mi helyünkön. Bárcsak te is itt lehetnél.

Emlékszel, amikor azt mondtam huszonkét éves koromra kiadom az első verses kötetem? Sikerült M! Megcsináltam! Ma október tizennyolcadika van, a születésnapod. Tudod, hogy sosem felejteném el. A kötet benne van a borítékban, amiben ezt a levelet is küldöm. Szeretném, ha megőriznéd. Ez legyen az ajándékod. Mint régen.

 Sajnálom, ami akkor kettőnk között történt. Annyira borzasztóan sajnálom! Fogalmam sincs meg tudsz-e nekem bocsájtani valaha, de tudd, hogy hiányzol. Hogy képtelen vagyok kiverni téged a fejemből. Még mindig ugyan úgy szeretlek.

Mikor megkapod ezt a csomagot, én már Európában leszek. Ha nem válaszolsz, érteni fogom, és nem kereslek majd többet. Bármi is történjék ezek után, szeretném, ha nagyon vigyáznál magadra. Ígérd meg nekem, hogy sosem adod fel és megvalósítod az álmaidat! És még véletlenül se higgy anyádnak, ha azt mondja nem vagy elég jó! M, te vagy a legjobb!
Szeretettel,

P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése